Barakonyi Lajos és Ludvig Antal

Mint arról egy hírben már beszámoltunk, a magyar ultrafutó válogatott nem sok sikerélménnyel tért haza a hollandiai Udenben rendezett első 24 órás ultrafutó világ- és Európa-bajnokságról. A két esemény egyidejű rendezését természetesen a pénzhiány indokolta: egy közös verseny rendezése felezi a költségeket. Ugyanakkor szerencsére nem felezi a versenyzők létszámát: 23 ország több, mint 200 versenyzője állt rajthoz, köztük a sportág számos világklasszisa, Európa- és világbajnokok, világcsúcstartó és kontinentális csúcstartó, ill. Spartathlon győztes. A 9 tagú magyar csapatnak is volt egy igazi világsztárja, Bérces Edit, aki 24 órán női világcsúcstartó (250,160 km, Verona 2002.), de rajta kívül is ott volt Barakonyi Lajos, aki idén Sárváron megnyerte a magyar bajnokságot, Kiss Zoltán, aki tavasszal Surgeres-ben remekelt a 48 órás futóversenyen, ill. az a Nagy Krisztina, aki a hölgyek között lett országos bajnok, Sárváron. Valami miatt azonban mégsem jött ki a lépés egyik csapatunknak sem, a hölgyek európai 4.-ek (vb 6.), a fiúk pedig európai 8.-ok (vb 10.) lettek.

A részletekről Bérces Editet kérdeztük, már itthon. Autentikus beszámoló az év ultrafutó eseményéről!

Nagy vonalakban

- Nagy vonalakban milyen volt a vb hangulata, érezni lehetett, hogy ez egy világverseny?

Bérces Edit a verseny főutcáján

- Nagyon büszkék voltak rá a szervezők, hogy ők rendezhetik az első 24 órás világbajnokságot - kezdi beszámolóját Edit. Igazából már volt egy vb kísérlet, talán 1992-ben az Egyesült Államokban, de azt nem ismerték el hivatalosnak. Most részben a nemzetközi atlétikai szövetség (IAAF) égisze alatt bonyolították az eseményt, ami részben rá is nyomta a bélyegét az egészre. Pl. a brazilok azért nem indulhattak hivatalosan a vb-n, mert valamilyen bürokratikus dologgal nem tudtak idejében végezni. Így fennállt a veszélye annak, hogy remek futójuk, Valmir Nunes esetleg megnyeri a versenyt, de mégsem lehet világbajnok. Egy másik eset, ami már ránk nézve kicsit kellemetlen: a technikai értekezleten be kellett mutatni a hivatalos válogatott szerelést, ami nekünk nincs. Később olvastam egy német beszámolóban, hogy egyeseknek nem tetszett, hogy a magyarok nem egyen trikóban futnak.

- Ezek, a futás szempontjából jelentéktelen ügyek, mennyiben befolyásolták a végeredményt?

Werderits Brigitta

Valami történt

- Ezen nem múlott semmi, szerintem. A verseny előtt a legtöbben Valmir Nunest és engem tartottak esélyesnek, ebben az évben nekünk voltak a legjobb eredményeink. Úgy számoltak, hogy a nőknél Bérces - Reutovics csata lesz, a férfiaknál pedig, ha nagy harcban is, de Valmir fog győzni. Aztán egyikünk sem nyert. Igazából a mai napig nem tudom, hogy mi történt. Irina Koval, szokása szerint nagyon erősen kezdett, a negyedik óra elején értem utol, akkorra lassult le. Attól fogva én vezettem, ha nem is sokkal, de egy-két kör (2,5 - 5 km) előnyöm végig volt. Illetve nem végig, csak a 22. óra végéig. Addig többször is megpróbáltak a mögöttem lévők utolérni, de nem sikerült nekik.
- Ekkor fogyott el az erőd, vagy a többiek ennyivel jobban osztották be sajátjukat?
- Mondom, nem tudom, mi történt. Ránéztem az órámra, hogy ellenőrizzem a sebességemet, és azt láttam, hogy 7 perc alatt futok egy kilométert.

Kiss Zoltán és Fendrik László

Na, mondom, rá kell kapcsolnom. Úgy éreztem, hogy rá is kapcsoltam, de a következő kör után meglepődve láttam, hogy 8 perc/km-t futottam, holott úgy éreztem, hogy gyorsultam. Még a verseny előtt megismerkedtem az amerikai csapat magyar orvosával, a segítőmön keresztül üzentem neki, hogy nézzen meg. Leültem egy percre, mondta, hogy el vagyok savasodva, de ezt magamtól is tudtam, és ez természetes, és, hogy ki vagyok száradva. Adott valami csodaszert, de attól sem lett jobb. Úgyhogy az utolsó két órában már csak sétáltam, pedig ilyet még soha nem tettem. Akik ismernek, csodálkoztak is eleget. A három dobogós meg elfutott mellettem. (A hivatalos női végeredmény.)

- Az, hogy te nem tudtál olyan eredményt elérni, amire előzetesen számítottatok, hatással volt a csapat többi tagjának a teljesítményére?
- Nem hiszem, hogy hatással lett volna, a többiek, Nagy Kriszta, Sörös Erika, Werderits Brigitta, azt futották, amire képesek, vagy legalábbis ahhoz közel. Engem inkább az bánt, hogy ha én három kilométerrel többet tudok futni, akkor megelőzzük a németeket, és mindenki egy kicsivel elégedettebben jön haza.

Többet vártunk a fiúktól

Kalotai Levente

- Megmondom őszintén, én inkább a férfiak eredményén lepődtem meg, tőlük, ha nem is feltétlenül helyezésben, de kilométerben vártam többet.
- Jól mondod, mert ha csak a helyezést nézzük, akkor a világbajnoki 10. hely egyáltalán nem rossz, viszont a futott kilométer valóban nem a legjobb. Egyénileg persze mindegyikük teljesítményére akad magyarázat. Barakonyi Lajosnak 229 km körül van a legjobbja, ahhoz képest a 215 elfogadható ingadozás, Zolinak ez az éve nem tisztán a futásról szólt, Kalotai Levente pedig két hete elindult a Spartathlonon, igaz, hogy feladta, de elképzelhető, hogy nem tudott regenerálódni. Szóval, ha akarjuk, van magyarázat a gyengébb eredményre, de valóban jobbra számítottunk.

Drámai félóra

- A férfi versenyben kevesebb, mint 3 km döntött, ráadásul az internetes hírek szerint nagy dráma volt a verseny vége.

Ilyen gyors a világbajnok: Paul Beckers

- Igen, Valmir Nunes nagyon sokáig vezetett, a 20. óra után azonban a japán Ryoichi Sekiya állt az élre, és viszonylag magabiztosan futott. Róla talán annyit érdemes elmondani, hogy 2001-ben ő nyerte a Spartathlont, ill. 24 órán ázsiai csúcstartó, 267 km körüli eredménnyel. Szóval, az utolsó fél órát már egy stadion 400 méteres futópályáján kellett teljesíteni, ami megint egy furcsa dolog. Főleg pszichésen számít sokat a 2,5 km-es körről átállni egy rövidebb, gyorsabbnak tűnő 400 méteres körre. Itt már a futók látják egymást, így a belga Paul Beckers is látta, hogy utolérheti Sekiyát, és kb. 20 perccel a vége előtt meg is előzte. Sekiya még megpróbált egy utolsó rohamot indítani, de teljesen elkészült az erejével, és 15 perccel a vége előtt gyakorlatilag összeesett. Így győzött Beckers, és ami még meglepőbb volt, hogy a belga csapat is megnyerte a vb-t. (A hivatalos férfi végeredmény)
- Még egy kérdés erejéig visszatérve hozzád: csalódott vagy az eredmény vagy a helyezés miatt?

A női világbajnok: Irina Reutovich

- A kettő szorosan összefügg, de inkább a futott eredménnyel vagyok elégedetlen, ugyanakkor nagyon örülök Irina Reutovics sikerének, aki nem csak, mint sportoló, hanem mint ember is nagyon megérdemelte ezt a világbajnoki címet.
- Novemberben 100 km-es világbajnokság Taivanon. Rajthoz állsz?
- Hát, igen is, meg nem is. A tajvani csapat meghívott, hogy készítsem fel a válogatottat a vb-re, elvileg egy hét múlva indulnék, megyünk magassági edzőtáborba, de annyira bizonytalan, hogy nem tudom egyáltalán eljutok-e odáig. Viszont, ha igen, akkor rajthoz is állok, bár tisztában vagyok vele, hogy ez már végképp nem az én versenyem lesz. Az én versenyem idén ez a 24 órás világbajnokság lett volna...

(A képeket Bérces Edit bocsátotta az extrem.hu rendelkezésére.)