Most ugyanott jött ki, ahol bement

- Gyuri! Még soha nem kellett egyetlen kísérletet sem feladnod, mi történt most szombaton Vácott?
- Hát ez nagyon érdekes volt. Én feltétlenül át akartam úszni Vácnál a Dunát, annak ellenére, hogy kb. 60%-os volt a zajlás, azaz a folyó felületének ekkora részét borították kisebb-nagyobb jégtáblák. Azonban reggel telefonált a kísérőm, akivel korábban is úsztam, és közölte, hogy ilyen körülmények között nem tudja vállalni a kíséretemet. Hatalmas kapkodásba kezdtünk, ugye be volt harangozva jöttek az emberek, összesen hatezren voltak rám kíváncsiak, és nincs hajó.
- Az elmúlt években milyen hajóval kísértek, amikor Vácnál átúsztad a folyót?
- Korábban is ez a hajó kísért, viszont eddig egyetlen alkalommal sem volt ilyen zajlás. Megnéztem a hajót, és láttam, hogy ez tényleg nem fog így működni. Aztán azt találtuk ki, hogy két hajóból, inkább csónakból, összerakunk egyet, ami talán kibírja. Akkor meg a rendőrök nem akarták engedni az úszást mondván, hogy veszélyes.
- És nem volt veszélyes, ilyen jeges vízben, még te sem nagyon szoktál úszni.
- Száz százalékig biztos vagyok benne, hogy ha van megfelelő kísérőhajó, akkor gond nélkül át tudom úszni a Dunát. Én jó formában voltam, a híradókban lehetett látni, hogy a vízből integetek az embereknek. Kb. 10 percet voltam bent, nagyjából ennyi egy úszás, és jól éreztem magam, a csónakban ülő kísérőnek azonban halálfélelme volt. Lehet, hogy ez átragadt a csónakra is, ugyanis egyszer csak leállt a motorja. A parton mondták is, mi lesz, talán a Schirilla fogja kitolni a hajót?

Gyuri tavaly Bajánál is átúszta a zajló folyót - Vácnál most nem készülhetett hasonló kép

Vér és fagyás

-A jégtáblák semmilyen gondot nem okoztak az úszás során?
- Azt nem mondanám. Két alkalommal is beszakadtam. Megpróbáltam felkapaszkodni egy-egy jégtábla hátára, és már éppen felálltam volna, amikor mind a két alkalommal beszakadt alattam. Csúnyán összekarcolt a jég, vérzett a combom és a hasam is. És egy kicsit elfagytak az újjaim is. Nincsenek elszíneződve, de nem igazán érzem őket, ahogy most dobolok az asztalon. Pár napon belül renbe jönnek, de azért furcsa, nem jártam még így.
- Hogy készülsz fel ezekre az úszásokra. Milyen az a nap, amikor nekiindulsz nulla fokos folyónak?
- Azokon a napokon általában tovább alszom, hogy minél kipihentebb legyek. Különösebb hókuszpókuszok nincsenek a délelőtt folyamán. Inkább közvetlenül az úszás előtt próbálok meg ráhangolódni a feladatra. Bemelegítés gyanánt 6-7 km-t szoktam futni, ettől kerülnek jó állapotba az izmok. Utána megpróbálok keresni egy viszonylag csendes helyet, és egy rövid meditációval felkészítem magamat a hidegre. Tudatosítom magamban, hogy nem fogok fázni, elképzelem, hogy meleg marad a testem. Nincsenek varázsszerek, ez a módszer eddig mindig működött.
- A közönség támogatása milyen hatással van rád? Gondolom sokat segít, hogy több ezer ember szurkol a partról.
- Természetesen, a közönség nagyon sokat segít, kifejezetten doppingol. Most is kb. 6000 ember volt a parton, ami fantasztikus dolog. Azt hiszem, sikerült jó kontaktust kialakítanom a parton állókkal. A közönségért úszom, az az igazság, ha nem lennének a nézők, lehet, hogy nem is csinálnam.