Herbert Nitsch, az osztrákok 13-szoros világcsúcstartója és Tom Sietas Millstattban Fotó: Kapornaki Anikó

2003-ban gyakran olvashattatok a szabadtüdős búvárok újabb és újabb világcsúcsairól az extrem.hu-n. Idén eddig leginkább az elmaradt versenyek és a törölt világrekord kísérletek jelentették az újságot. Volt azonban egy bejelentett kísérlet, amelyre már hónapok óta vártunk. A német Tom Sietas arra vállalkozott, hogy megpróbálja megdönteni a cseh Martin Stepanek jelenleg érvényben lévő 8 perc 6 mp-es világrekordját az ún. Statikus számban. Itt a szabályok szerint a szabadtüdős búvár a hasán fekve lebeg egy uszoda vizében, mozdulatlanul, miközben a fejét a vízben tartja – minél hosszabb ideig.

Hogy miért pont Tom Sietas rekordkísérlete tartotta szerkesztőségünket ekkora izgalomban? Tom neve még a sportág berkein belül is inkább csak Európában volt ismert, német bajnok. Az extrem.hu szerkesztőjének 2003 szeptemberében, az ausztriai Millstattban rendezett nemzetközi versenyen volt alkalma először találkozni Herr Sietas-szal, de már ott érezhető volt, hogy csak hónapok kérdése és a nagy tehetségnek tartott 27 éves német fiú megzavarja a freediving állóvizét. (Akkor 6 perc 52 mp-ig bírta.) 2004 februárjában, egy német versenyen már német csúcstartóvá vált a statikus számban, 7 perc 48 mp-cével. Vagyis 20 másodpercen belülre került a világcsúcstól. Ezek a számadatok is űrértékeknek számítanak a „normál” halandó számára, aki egy-másfél percig tudja visszatartani a lélegzetét.

Persze Tom sem hét perccel kezdte. Négy évvel ezelőtt, amikor egy jamaikai nyaraláson kiderült, hogy affinitása van a sportághoz, még 2 perc 45 másodpercet tudott. Légzéstechnikájának fejlesztésével, relaxációs technikákkal no és persze rengeteg gyakorlással (heti 5 nap edzés) eljutott odáig, hogy a hírek szerint edzésen már 9 perc 14 mp-et is elért. Ez még a szabadtüdősök számára is szinte felfoghatatlan eredmény. Több mint kilenc perc egy levegővel a víz alatt!

Tom Sietas, világcsúcsa közben - jún 9-én Fotó: dpa

Tom eredményeinek és hozzáállásának tudatában a kérdés csak az volt, hogy meddig kell várni a világrekordra. A hamburgi 2004 júniusára jelentett be rekordkísérletet. Helyszínül a németországi Bahrenfeldet, Hamburg elővárosát választotta, ahova a szabályok szerint kivonult a nemzetközi szövetség (AIDA) bírói testülete, Tom segítői, és persze néhány zsurnalista. (Tom néhány nappal korábban már szerepelt a SAT1 televízióban, akkor a készülődéséről készítettek vele riportot.)

Tom 8 perc 12 másodpercet produkált a bírók és a hivatalos kamerák előtt, ezzel nem hivatalosan már ő a világ legjobbja. Az AIDA szabályai szerint még át kell esnie egy dopingteszten és a videót ellenőrzik a szövetség svájci központjában is. Tom azonban máris bejelentette, hogy nem elégszik meg ezzel a rekorddal, a következő hetekben megpróbálja még magasabbra tenni a mércét. Ha így halad, egy-két év, és meg fog közelíteni egy olyan pszichológiai határt, ami a szabadtüdős búvárkodásban (a mélységi számokat is beleértve) az egyik legnagyobb: tíz perc a víz alatt – egy levegővel.

Legfrissebb infó: Legfrissebb információnk szerint Tom máris megjavította saját rekordját: Először 8 perc 27 mp-re, majd egy nappal később már 8 perc 47 mp-re növelve azt. Az AIDA szabálya szerint egy alkalommal, egy számban csak háromszor próbálkozhat. Persze az szinte példátlan, hogy valaki mindhárom kísérlete folyamán világcsúcsot javítson. Tomnak ez is sikerült.