Így szörföznek Graz belvárosában, a Főhíd alatt

Csak egy hullám, egy állóhullám kell hozzá. Persze az élmény nem ugyanaz, mintha a derék surfer a tengerben szelné a habokat, viszont a cápák száma is jóval kisebb. Arra a tengertől messze lakó sportolók már rég rájöttek, hogy a folyók bizonyos szakaszain, ahol a víz alatti sziklák megfelelő szögben forgatják a vizet, remekül lehet deszkán lovagolni. Erre mi is láttunk példát Graz belvárosában, ahol a szörfösök a hídhoz kötötték magukat egy gumikötéllel, hogy a lehető legtovább bírják, anélkül, hogy elsodródnának. Néhány svájci azonban továbbgondolta az ötletet: ahelyett, hogy keresnék az ilyen folyószakaszokat, miért ne építhetnének maguknak egyet?

Svájcban szponzort csak találnak a 700 ezer svájci frankos projecthez - gondolták, és mivel nem akartak sokat utazni a sportoláshoz, ki is néztek egy helyet Zürichben, a Limmat folyón. A project egyik atyja, Philipp Kempf szerint Zürich lenne az első város, ahol hasonló szörfhelyet építenek.

..és ilyen hullámokat generálna a műgát a Limmaton

Szerinte a technikai megoldáshoz nincs szükség a NASA segítségére. Egy gumigátat kell a folyó medrébe elhelyezni a folyó teljes szélességében, amely hullámot gerjeszt, amit annak rendje és módja szerint meg lehet lovagolni. Kempf évi ezer felhasználóval számít. Ezt főként a közel félmillió aktív svájci snowboardosra alapozza, akiknek így nyáron is lenne elfoglaltságuk, meg a kajakosokra és wakeboardosokra, akik szintén tudnák hasznosítani az új hullámot.

A projecthez már megnyerték a Zürichi turizmushivatal vezetőjének hozzájárulását. Maurus Lauber szerint az ötlet egyszerűen fantasztikus, és sokat lendíthetne Zürich fiatal-barát imidzsének javításán.

Persze akadnak ellenzők is bőven: a helyi zöldek vezetője például azzal érvelt, hogy egy ilyen szórakozás miatt nem szabad a folyót megbolygatni, ha ő snowboardozni akar, ahhoz is fel kell utaznia a hegyekbe. A folyón elhelyezett vízierőmű vezetősége sem túl boldog, mondván, hogy a project csökkentené a folyó felső és alsó szakasza közötti vízszintkülönbséget, és ezáltal az erőmű teljesítményét is, 3%-kal. Erre a zürichi városi tanács háborodott fel, hogy a project még jót is tenne az erőmű imidzsének, és a vezetőségnek inkább szponzori szerződést kellene kötnie az ötletgazdákkal, mint ellenük harcolni. Persze a vezetőségnek is volt erre válasza: a hullám csak egy szűk réteg igényeit szolgálná ki, és ha megépítenék, azzal egy wattal sem adnának el több áramot. Vagyis kirobbant a nyilatkozatháború, és még nem tudni, ki lesz a végső győztes.

Ha végül a szörfösök győznek és 2006-ra valóban megépül a hullám, az más folyókon élőket is inspirálhatna hasonló megoldásokra.