Dahab 1981-ben

- Mi a különleges Dahabban?

- Gyere el, majd meglátod! A hangulata – legfőbbképpen. A 70-es években kezdtek el jönni amolyan hippifélék – világcsavargók. Ők voltak az első fizetővendégek, a helyiek nekik megfelelően alakították a körülményeket. A 80-as évek eleje óta turisták is jönnek, mára vannak szállodák is, de a hely stílusa, a hangulata a régi. Családias és emberközeli.

- Nem félsz attól, hogy pár év múlva már egy ultramodern turistaparadicsommá válik?

- A föld nagy része a beduinok kezében van, akik örülnek a turizmusból származó bevételnek, de nem hagyják, hogy a fejükre nőjenek. Például nem szabad két emeletesnél magasabb házat építeni.

- Te mióta dolgozol kint?

A bázis

- 2000 novembere óta van meg a bázisunk, a Sea Dancer. Azóta csak „nyaralni” járunk haza. A barátnőmmel, Juhász Borival és egy magyar merülésvezetővel képviseljük a magyarokat a bázisunkon. Dahabban - a szlovákiai magyarokat is beszámolva - rajtunk kívül úgy féltucat hazánkfia dolgozik. A hozzánk jövő magyarokon kívül főként skandinávok, németek, franciák, ausztrálok és új-zélandiak jönnek.

- Amerikaiak nem?

- Szeptember 11 óta nem nagyon jönnek arab területre és izraeliek sincsenek.

- Sok magyar megy Dahabba búvárkodni?

- Változó. A magyarok főként októbertől januárig járnak a Vörös-tengerre. Nyáron inkább az Adriára mennek. Az Adria közelebb van, és aki 2-3 napra ugrik le, annak az olcsóbb. A Vörös-tenger három hétre viszont már jobban megéri.

- És milyenek a magyar búvárok?

- Korábban a magyaroktól az kérdezték itthon, hogy milyen mélyen voltál, nem azt, hogy mit láttál. Hogy úgy mondjam, itthon az számított a legnagyobb focistának, aki a legnagyobbat rúgta a labdába. Mára szerencsére már nem csak erről szól a merülés. Sokan azért jönnek, hogy halakat és korallokat lássanak, vagyis max 20 méterig akarnak lemerülni. Ott van például a Islands merülési hely, ami egy korall-labirintus. Ide nyugodtan jöhetnek kezdők is, idősebbek is, akik sok halat, sok korallt akarnak látni.

- Milyen egy tipikus Dahabba látogató búvár?

- Tipikus nincs. Jönnek kis pénzűek is, de jönnek túlhajszolt bankigazgatók is. Akik egyénileg utaznak ki, óvatosan esznek-isznak, egész olcsón megúszhatják. Persze van mindenből extre minőségű is, de megfigyelhető, hogy milyen gyorsan elmúlik a luxus iránti igény. Egy zsúfolt turistaparadicsomban az elfoglalt üzletemberek nem kerülnek ki annyira az otthoni pörgésből. Dahabban azonnal elfelejtik az otthoni gondokat. A dahabi nyugis hangulatba két nap alatt bele lehet szokni, de visszarázódni a hajszába két-három hónapba is belekerülhet.

- Dahab leginkább a Blue Hole-ról híresült el. Tényleg ez a világ legveszélyesebb merülőhelye?

A Blue Hole a partról

- Nem. Bárhol lehet veszélyesen merülni. A búvárkodás szabályokhoz van kötve - megfelelő felkészültséggel, pontos tervekkel,1-2 vészhelyzeti tervvel lehet csak merülni. Bármilyen, kicsit is tapasztalt búvár 30 méterig teljesen biztonságosan merülhet a Blue Hole-ban.

A hobbi merülés alsó határa úgy 40 méteren van. A mai merülési szabályok szerint ennél mélyebbre csak ún. technikai búvárok mehetnek. (A technikai merülésnél a búvár több palackot visz magával, ezekben sürített levegő, illetve egyéb más gázkeverékek vannak, amelyek a biztonságos merülést lehetővé teszik. A balesetek abból származnak, hogy hobbibúvárok hobbifelszereléssel olyan helyre mentek, amit csak technikai vizsgával és felszereléssel lehet megmerülni.) A Blue Hole kapujának átúszásakor a búvárbalesetek legtöbbször abból adódnak, hogy a búvárok túlértékelik a tudásukat és-vagy nem megfelelő felszereléssel merülnek .

A Blue Hole különlegessége ugyanis legfőbbképpen a formájában rejlik. Meg a mélységében. A 120 méter mély, tölcsér alakú mélyedésben 54 méter körül van egy átjáró, amin átúszva ki lehet jutni a nyílt tengerre.(Ez az átjáró egy hatalmas kapu, 56m-től 120 m mélységig).

Ebben a mélységben azonban már bejátszik a nitrogén bódító hatása. Ráadásul a Vörös-tenger abban is különbözik az Adriától, hogy nálunk nincsenek hőhatárok. Az Adrián például mondjuk 5 méter mélyen 20C fok van, 30 méter mélyen pedig 15C, a hidegebb levegő pedig felrázhatja a búvárt a bódulatból. Dahabban az ember állandó hőmérsékletű "levesben" úszik végig. A Blue Hole-nál ráadásul a kráter belső falán fehér homoklerakódás van, ami különös fényjátékot (fénykardokat) vetít a vízbe, még jobban elbódítva a búvárt.

- A túlélési ösztön nem segít, ha baj van?

- A túlélési ösztön kevés búvárkodást tanult, így a legrosszabb tanácsadó. Az „azonnal fel a felszínre ötlet” a búvár életébe kerülhet. Nagyon észnél kell lenni – ez a legfontosabb.

Neked van valami Blue Hole-os sztorid?

Pali a Blue Hole-tól kifele jövet

- Ha történet van, akkor valami nagyon csúnyán el lett rontva. Az eseménytelen búvárközpont az ideális. Nálunk szerencsére még nem volt baleset, de oda is figyelünk erre. Többször előfordult már, hogy a parton akár másfél óráig győzködtünk valakit, hogy egy másik, kevésbé veszélyes merülési helyhez menjen, ami a tudásának jobban megfelel. Például hiába szeretne valaki eljönni egy búvárszafarira és megnézni a Thistlegorm roncsot, ha nem elég tapasztalt búvár. Ezen a helyen a gyakori, erős áramlat, és a roncs veszélyei magasabb jártasságot igényelnek. Ha a búvárnak nincs hozzá megfelelő kondíciója, akkor nem fogja élvezni a merülést, ráadásul túl gyorsan elhasználja a levegőjét. Inkább menjen egy kevésbé megerőltető merülési helyre – Dahabban több mint húsz parti merülőhely van.


- Hányan merültök egyszerre?

- Maximum hat ember merül egyszerre egy vezetővel. Dahab és környéke természetvédelmi terület, be kell tartanunk a helyi szabályokat. Csak helyi búvárvezetõvel lehet merülni. A merülés alatt semmihez nem érhetünk hozzá, nem gyűjtögethetünk sem a vízben, sem a parton. Legfeljebb az eldobált szemetet.

Csak azt mondhatom, a búvárkodás nagyszerű sport, mindenkinek ajánlom, csak komolyan kell venni.


(A cikkben található képek a Sea Dancer websitejáról és Angelus Pál képgyűjteményéből valók.)