A két győri fiatalember augusztus 23-án hajnalban Keszthelynél vetette magát vízbe, hogy másnap a magyar tenger túlsó végén, Balatonkenesén érjenek partot. Úszásukat nem egyben tervezték lenyomni, hiszen így éjszaka is tempózniuk kellett volna, amire csak több hónapos egyeztetés után lehet engedélyt szerezni a vízi hatóságtól. (Legalábbis, ez Mányoki Attilának is több hónapi munkájába telt, aki hetekkel ezelőtt tervezte, hogy egyhuzamban és hosszában átússza a Balatont, de tervét végül a rossz idő meghiúsította.)
Raffai Zsolt és Bolvári Dánielnek tehát két felvonásban sikerült teljesítenie a távot, vagyis hosszában átúszni a Balatont.

Raffai Zsolt napi 7 órás edzéssel készült

Kétóránként orvosi viziten

- Igazság szerint Zsolt beszélt rá az úszásra, magamtól nem jutott volna eszembe ekkora távot leúszni. Hiszen csak másfél évre tekint vissza az úszómúltam, míg Zsolt már 5 éves kora óta úszik. Én inkább a röplabdában jeleskedem eddig, amit már 16 éve művelek - mesélte az extrem.hu-nak Bolvári Dániel, aki komolyan, és szó szerint is megszenvedte az úszást.

- Nekem az első harminc kilométer nagyon nehéz volt. Többször is azt éreztem, hogy feladom, és a minket kísérő mentőhajóval a partra megyek - mesélte az extrém erőpróbáról.

A két úszó egészségi állapotát egyébként kétóránként ellenőrizték az orvosok. Ekkor be kellett szállniuk az őket kísérő mentőhajóba, majd a pár perces vizsgálat után ismét csobbanhattak.

Fájdalmas kilométerek

A folyamatos úszás azonban nemcsak lelkileg, testileg is meggyötörte őket.
- Megmondom őszintén, az egyrészes neoprém ruha nem volt jó választás, mert véresre dörzsölte a testünket - tudatta Dániel.
Sebeikkel pedig a kísérőhajón lévő orvosok sem tudtak mit kezdeni, így fájdalmakkal folytatták az utat.
Már ameddig a vízi mentők ki nem parancsolták őket a vízből. Estére ugyanis elsőfokú viharjelzés lépett életbe (valamint éjjel amúgy sem tempózhattak volna), így az út második fele másnapra maradt.
- Éjjel szinte semmit sem aludtam, ugyanis izomgyulladást kaptam, ami jóval nagyobb fájdalmat jelentett, mintha egy szimpla izomláz. Úgyhogy másnap nagyon nehéz volt ismét vízbe merülni. De Zsolt azt mondta: bírni fogom, és ez sokat számított - tette hozzá Dániel.

Szerencsére a vihar elkerülte őket

Jövőre ugyanígy, de nem ugyanott

A másnapi 45 km leúszása nem volt egyszerű feladat. A kiszáradástól ugyan nem kellett tartaniuk, mert nagyon sok folyadékot ittak, de több helyütt is nagyon hideg volt a víz.
- Tihanynál majd lefagyott a lábam, és ami még nagyobb baj volt, hogy több helyütt olyan érzésünk volt, mintha árral szemben úsztunk volna - mondta Dániel.

A két sportoló azt tervezi, hogy jövőre ismét leússzák a távot, de fordítva: Balatonkeneséről indulnak Keszthely felé.
Előtte azonban még számos versenyen indulnak.
Dániel például kedden már a szlovéniai senior úszó Eb-n lesz, ahol - bevallása szerint - nem a dobogós helyekre tör, hanem "csak" magához képest szeretne jó időeredményt elérni.