2004. július 16. (12:14) X-Fighters: az FMX legjobbjai a matadorok közöttVégre Európában is kezd méltó rangra emelkedni a Freestyle Motocross! Az egyik legveszélyesebb és leglátványosabb extrémsport világelitje Madridban, egy bikaviadal arénában gyűlt össze. Úgy röpködtek a hátraszaltók, mint Pamplonában a turisták a bikák elől. Hadd kezdjem egy személyes élménnyel: a verseny előtt a szervezőktől kaptunk egy emailt, amiben jelezték, hogy a tévéközvetítés mellett online videóközvetítésen is dolgoznak, amibe rengeteg energiát fektettek. Sok szerencsét kívántunk nekik, és hittük is meg nem is, hogy élvezhető minőségű lesz a videó. Biztos mindannyian néztetek már neten olyan videót (nem csak élőt), ahol jött 2-3 mp anyag, aztán vagy pufferelt vagy rosszabb esetben lefagyott a gép.
300-zal a sztrádán Hozzá kell tennem, hogy a kvalifikációt (amit a tévé élő adásban nem mutatott) egy olyan számítógépen néztem, aminek 300 Kbit/sec feletti sebességű az internet kapcsolata, vagyis nem éppen mobil telefonnal, GPRS kapcsolattal, vagy modemmel, de még ennek tudatában is megrázó volt, amit láttam. Mintha egy kisképernyős tévét néztem volna, se egy képremegés, se egy képkimerevedés. Vagyis van remény! Talán nincs messze az a nap, amikor valóban élőben láthatunk majd az interneten sportközvetítéséket.
Tengerentúli túlerő Összesen 23 ezer néző előtt kilenc versenyző szállt nyeregbe: négy amerikai, két spanyol, egy olasz, egy brit és egy ausztrál. A startra már csak nyolcan voltak, az ausztrál Dayne Kinnaird ugyanis elakadt útközben, úgyhogy ő legfeljebb a New York-i repülőtéren vagy egy későbbi járaton dühönghetett azon, hogy miért akkor van vihar, amikor neki Madridban van jelenése. Hány féle szaltót tudsz?
A csodagyerek Persze az ausztrál nélkül is kiváló mezőny gyűlt össze Madridban. Az amerikaiak a jelenlegi öt legjobb versenyzőjük közül négyet átküldték a „Nagy Vízen”. Köztük volt az utóbbi évek legsikeresebb FMX-ese, a 21 éves Travis Pastrana, aki szinte minden versenyt megnyer, ahol elindul. (Az extrémsportok olimpiáján, az X-Games-en 1999-ben, 2000-ben, 2001-ben és 2003-ban is nyert, 2002-ben csak azért nem mert sérült volt.) Pastrana ezen a madridi versenyen állt először rajthoz Európában, és természetesen ő számított a legnagyobb esélyesnek. A kérdés csak az volt, hogy lesz-e valaki, aki meg tudja szorongatni. Volt.
Esélytelen Európa A második körbe bejutott a négy amerikai (Mike Metzger, Travis Pastrana, Nate Adams és Ronnie Renner), a brit Kris Brock és a hazai kedvenc, Edgar Torronteras. E.T. 2001-ben második volt az X-Fighters-en, 2002-ben pedig a Madridiak nagy örömére az amerikaiak előtt végzett. Most azonban hiába volt a hazai közönség bíztatása, a Pastrana-Metzger-Adams-Renner kvartettel nem tudta felvenni a versenyt. Így az már látszott, hogy a döntőben a csillagos-sávos lobogó virít majd mindhárom versenyző neve után. A kérdés csak az volt, hogy milyen sorrendben végeznek majd az amerikai sztárok. És itt jött az est legnagyobb meglepetése. Mike Meztger a 4. legjobb pontszámot szerezte meg a 2. körben, így az már biztos volt, hogy ő már sisak nélkül, a nézők között ülve, Juan-Pablo Montoya tőszomszédságában nézheti a finálét. Ronnie Renner nagyobb pontszámot kapott a Keresztapánál, és az is kiderült, hogy az este kétesélyes lesz. Ugyanis Nate Adams egy olyan kűrrel rukkolt ki, amivel az X-Games döntőjében is komoly esélyekkel indulna. Írd és mondd négy különböző hátraszaltót mutatott be, méghozzá olyan tökéletes kivitelezéssel, hogy bármelyik oktatófilmbe vágás nélkül betehetnék. Mit ér a név?
Most sem volt ez másképp. Így a hármas döntőt Renner – Adams – Pastrana sorrendben futották. Itt már ki sem írták a pontszámokat a kűrjük után, hogy megmaradjon az izgalom. Adams is sejthette, hogy Pastrana némi hátszéllel indul, így, mintegy fricskaként a döntőbeli kűrjébe belevette azokat a hátraszaltó variációkat is, amiket ellenfele bemutatott az elődöntőben, és persze a sajátjait is újra tökéletesen hajtotta végre. Pastrana futotta az est utolsó körét, és szokásához híven a nem tökéletesre sikeredett ugrások után úgy csapta győztes mozdulattal magasba az öklét, mintha a mozdulat világpremierjét látnánk. Hiába, Travis nagyon ért az ön-PR-hoz, és nagyon tudja kezelni a közönséget is.
Mi pedig azzal búcsúzhattunk Madridból, hogy végre már nem csak az USA-ban örvend hallatlan népszerűségnek a Freestyle Motocross, de Európában is egyre felkapottabb. Ezt jól bizonyítja, hogy az Eurosport élőben közvetítette másfél órán keresztül Az pedig külön öröm, hogy a verseny 17 kűrje alatt egyetlen bukás sem történt, sőt, igazán rontott gyakorlatot sem láthattunk. Aki esetleg lemaradt a közvetítésről, az a Red Bull-osok jóvoltából kiváló minőségben megnézheti videón a versenyt. |
|||||||
Hadd kezdjem egy személyes élménnyel: a verseny előtt a szervezőktől kaptunk egy emailt, amiben jelezték, hogy a tévéközvetítés mellett online videóközvetítésen is dolgoznak, amibe rengeteg energiát fektettek. Sok szerencsét kívántunk nekik, és hittük is meg nem is, hogy élvezhető minőségű lesz a videó. Biztos mindannyian néztetek már neten olyan videót (nem csak élőt), ahol jött 2-3 mp anyag, aztán vagy pufferelt vagy rosszabb esetben lefagyott a gép.




